Képes beszéd akivel tetszik – interjú a Computerword-ben

2015-09-25

Léteznek már olyan professzionális videórendszerek, amelyek más videókonferencia-eszközről, okostelefonról, notebookról, de akár egy sima böngészőből is elérhetőek.Jóllehet számos csúcsminőségű, tárgyalótermi videórendszer létezik, a kollaboráció e formájának széleskörű elterjedéséről nem beszélhetünk. A jelenség okairól, valamint más, a biztonságos videókonferenciázást lehetővé tevő megoldásokról Szekeres Viktor, a Gloster Telekom ügyvezetője nyilatkozik lapunknak.


 

Computerworld: Miért nem alkalmazzák a vállalatok napi üzletmenetükben gyakrabban a profi, tárgyalótermi videókonferencia-rendszereket?

Szekeres Viktor: Alapvetően az interoperabilitás hiánya miatt. Míg például egy mobiltelefonnal bármikor, bármilyen másik telefont fel lehet hívni, addig a manapság használt tárgyalótermi videórendszerekkel csak a cégen belül lévő, ugyanolyan típusú videókészülékeket lehet elérni. Egy multinacionális vállalatnál vagy egy több telephelyes nagyvállalatnál tehát jó szolgálatot tehetnek a meglévő rendszerek, de a partnerekkel, ügyfelekkel való kapcsolattartásra – tárgyalásra, képernyőmegosztásra – már nem alkalmasak. Az elmúlt években egyértelműen abba az irányba tolódott el az üzleti világ igénye, hogy ne csak házon belül, hanem házon kívül is lehessen videókommunikálni. Elvárás tehát, hogy a videós rendszerek más vállalatok más típusú készülékeivel is kompatibilisek legyenek. Ma ezt kívánja a piac.

CW: Mi a helyzet az interneten hozzáférhető megoldásokkal, amelyekkel ingyenesen lehet bárkikkel videókonferenciázni?

SZV: E megoldások nem kellően biztonságosak, ezért használatuk az üzleti életben nem ajánlott. Fő célcsoportjukat a magánemberek képezik.

CW: Ha egy vállalat szeretne videókonferenciázni, de se a tárgyalótermi, se az ingyenes, webes megoldás nem megfelelő a számára, akkor mit tehet?

SZV: A szabad, határok nélküli, biztonságos videókommunikációra két lehetőség kínálkozik. Az egyik, hogy a cég felhőalapú videószolgáltatást vesz igénybe, a másik, hogy helyben telepített, interoperábilis rendszert vásárol. Még kevesen tudják, de léteznek már olyan professzionális videórendszerek, amelyek más videókonferencia-eszközről, okostelefonról, notebookról, de akár egy sima böngészőből is elérhetőek. E rendszerek legfontosabb megkülönböztető jegye a hasonló, akár ingyenesen is elérhető megoldásokhoz képest, hogy biztonságosak, így nincs akadály vállalati alkalmazásuk előtt.

CW: Mely cégeknél jöhet szóba elsősorban a felhő, illetve a saját, telepített rendszer?

SZV: Valószínűleg a kisebb cégek választják a felhőt, mert így gyakorlatilag beruházási költség nélkül, havidíjért jutnak a szolgáltatáshoz. Viszont a nagyobb cégeknél, ahol komoly, telepített IT-infrastruktúra működik, valamint szigorú belső biztonsági szabályzat van, ott – tapasztalatunk szerint – a videókommunikációt nem szívesen engednék ki a felhőbe. Jobban szeretnék, ha a megoldás a saját tűzfaluk mögött maradna, és a rendszert saját maguk menedzselnék. A telepített videórendszerek elsődleges célcsoportjának a legalább 50-100 főt foglalkoztató cégeket tekintjük, ahol már komoly igény mutatkozik a csapatmunkára. Ezen cégeknél a beszállítókkal, a partnerekkel, az ügyfelekkel való költséghatékony, minél kevesebb utazással járó, többszereplős kommunikáció valódi üzleti probléma.

CW: Milyen költségekkel kell számolni?

SZV: A telepített rendszereknél ez nagyon változó. Egy belépő szintű rendszer néhány millió forintért már megvásárolható. A végső árat a konkrét igények határozzák meg: hogy hány végpontot akarnak bekapcsolni, illetve hogy egyszerre, egy időben maximum hányan szeretnének kommunikálni. Egy jól felépített, helyesen beállított rendszerhez a későbbiekben viszonylag ritkán kell hozzányúlni, a készülékek üzemeltetési költsége a vállalat teljes IT-üzemeltetési költségeihez képest elenyésző. Kommunikációs költségekkel pedig természetesen nem kell számolni. A felhőalapú szolgáltatásnál néhányszor 10 ezer forintnál kezdődik a havidíj.
CW: Mindkét típusú megoldásnál könnyen megoldható a bővíthetőség?

SZV: A bővíthetőségnek műszaki korlátja nincs, gyakorlatilag csak a pénz szab határt. Mindkét megoldásban szerverek szolgálják ki a videókonferenciázók igényeit. Ha több helyszínt, illetve több felhasználót akarnak bekapcsolni a konferenciába, akkor ehhez elegendő erőforrást kell biztosítani a szerveren, valamint további licenceket kell vásárolni. A bővítést inkább emberi tényezők korlátozhatják. A tapasztalatok szerint egy videós megbeszélés nem igazán hatékony, ha 5-6 főnél többen vesznek benne részt.

CW: Alkalmasak ezek a rendszerek a beszélgetésben résztvevők láttatásán kívül másra is?

SZV: Igen, és ez szintén kulcsfontosságú. A videókonferencián résztvevők nem csak egymást nézhetik, hanem az asztalukat is meg tudják egymással osztani. Ha például valaki előadást tart, akkor a többiek a képernyőjükön megosztva láthatják az előadót és a szóban forgó dokumentumot.

https://computerworld.hu/uzlet/kepes-beszed-akivel-tetszik-167849.html